Állítólag a mosódióból lehet főzni sampont. Állítólag. Nem fűztem sok reményt a dologhoz, mert ha valamire akkor a samponomra igényes vagyok. Lévén fodrász... Én, lenni. Ezért nem is magamon próbáltam ki ... Hahahaha...
Most azt hiszitek, hogy viccelek, de tényleg nem magamon próbáltam ki, hanem egyik családtagomon, aki szegény csúnya pikkelysömörben szenved, sokszor a fejbőre is nagyon érzékeny. Nem mindig. Eddig használta sima Ilcsi készítményeket és valahogy azokkal elvolt, meg a Faith In Nature-t mostanában, de nem volt oda érte. Arra gondoltam, hogy ő a legalkalmasabb arra, hogy tesztalany legyen. Ezért múlt hét pénteken meg is mostam a haját előírásszerűen. Mosódió főzettel. Ez olyan volt, ahogyan a brossúrában meg volt írva.
1. Főztem 10 darab diót egy liter vízben.
2. 10 perc múlva elzártam.
3. Lehűtöttem, szobahőmérsékletűre.
4. Fogtam és ráöntöttem a fejére és normálisan megmostam a haját.
Elvileg ez jó is lett volna, de nem kicsit alacsony lett a koncentrációja. Hogy szabatosan fogalmazzak és f..m ki volt, hogy szabadosan, mert így jó lejárattam magam a mosódió samponommal. Ekkor az a mentőötlet jutott eszembe, hogy sima meleg vízbe egy üvegbe tettem néhány szem mosódiót és alig 1 dl melegvizet öntöttem rá. Jól összeráztam és még habzott is egy kicsit. Na amikor ezt használtuk immár samponnak, akkor az TÖK JÓ volt.
Tiszta lett a haja, az még csak egy dolog. De sokkal később kezdett el korpásodni, mint normálisan. Kb. dupla annyi ideig bírta...
Mosódió rulez...
